Az elmúlt két hónap vizsgaidőszak - tehát az egyetemi előadások hiánya - következtében a szókincsem jelentős visszafejlődést mutat, ezt most vettem észre, mikor az elrontani helyett elbasznit mondtam (régi szép idők).

És újra szorgalmi időszak van, amihez jelenleg 0 energiám van, mivel hiába az aktív pihenés (=szétsztresszelés majd alkoholizálás) januárban, nem érzem, hogy készen állok rá. De mint elfoglaltság, biztos jó móka lesz, ehehe. (szintaxis=nem ehehe)

Tegnap szkájpoltam a kedvenc új emberemmel, aki a társaságnak az egyik társaságában volt benne, mindegy. Na, Ő és a lakótársa látták a fejem pár napja és tegnap meghívtak egy vízipipázós-borozgatós-lájtulós összejövetelre holnapra. Ja, fiúk. Mondta a kedvenc új emberem, hogy első lépésként elég, ha csak felfedezem, hogy léteznek más pasik is (nem így írta, de ez volt a jelentése).

Ma meg cseszettül tanulni kéne, ha már eddig egyszer sem tudtam lekötözni a nagy seggemet ide az íróasztal elé, felháborító, de tényleg.